A futball méltán a világ egyik leghíresebb sportja. Most nem mennék bele részletesebben, hogy miért gondolom így, az majd egy másik cikk témája lesz. Egyelőre csak a nyár meghatározó sporteseményéről szeretnék értekezni, amely természetesen a brazíliai labdarúgó-világbajnokság.

   Kezdeném ott, hogy az hogy egy világversenyt nem egy esélytelen országba rendeznek, mint mondjuk négy éve a Dél-afrikai Köztársaságba, hanem egy futball nagyhatalomba, méghozzá Brazíliába az már egy rendkívül sportszerűtlen húzás. Miért nem lehet egy esélytelen, de stadionokkal jól felszerelt és futballszerető országban rendezni a vb-t? Miért nem lehet egy ilyen országnak megadni a lehetőséget, hogy kijusson, és kis lépéselőnyből induljon? Továbbá miért kell egy olyan országba rendezni a vb-t, ahol a hazai csapat simán világbajnoki esélyes, így a kijutás nem akadály neki, de még a negyeddöntő sem. Miért kell egy ilyen országnak lépéselőnyt adni? Felesleges és sportszerűtlen, mert az esélytelen ország ekkora előnnyel sem válik esélyessé, ám a brazilok ezzel az előnnyel máris top esélyessé váltak, és ami még rosszabb ezt el is várják tőlük! Ha egy esélytelen ország lenne a rendező és az ország mondjuk nem égne teljesen, hanem rúgna egy-két gólt és estleg nem csoportutolsóként távozna, akkor már teljesen boldog lenne ott mindenki. Ám azzal hogy Brazília rendezi a tornát, a csapaton óriási a nyomás és egy rosszul sikerült elődöntő meccs után már depresszióba esik a csapat fele, az ország népének meg óriásiak az elvárásai és ugyanez a meccs után vagy ugyanezt teszik, vagy részegen vandálkodnak. Miért kell ennek a tragédiának esélyt adni, miért kell ilyen szintű érzelmeket módszeresen előhozni? Miért nem lehet a vb egy olyan országba ahol mindenki jól jár végül? Ez lenne a kérdésem.

   A '90-es évek erős évtized volt a moziban. Az évtizednek voltak jellegzetes stílusjegyei, témái és nem utolsó sorban filmes forradalmai. A Ponyvaregény önmagába foglalja az első két állítást és a harmadik állításnak ez a film volt az egyik legjelentősebb alkotása. Úgy gondolom, hogy ha egy mozgóképet filmes forradalomként emlegetünk, akkor ez megkerülhetetlenné teszi, de a minőséget még nem biztosítja.

   A film története több szálon fut, van egy szálunk amelyben Vincent Vega és Jules Winnfield visszaszereznek egy rejtélyes táskát Marcelus Wallacenak, a főnöküknek, van egy másik szálunk ahol pedig egy bokszolót figyelhetünk meg amint Wallace átvágását tervezi és kivitelezi. A harmadik szál pedig elsőre teljesen oda nem illőnek tűnik, merthogy az utolsó szálon két piti tolvaj éttermi rablását követhetjük nyomon. A különböző szálak a film végére valamilyen kapocs segítségével összefornak.